Ezt ismerem :) Anno a nővérem vette fel kazettás magnóval a tévéből, asszem a Pulzus című nagyon szocreál műsorban adták le XD
Aztán mi is bekeményedtünk, és jött a Sigue Sigue Sputnik, azt viszont már hívhatjuk CC-előfutárnak :)

nesze neked szintipopp:D
amugy nagyon ott van a twins a szeren, gyorsan le is töltöttem. Énis dobnék be egy igazi 80as szintipopot:

Divine-Shoot Your Shot
www.youtube.com/watch?v=aTuAv8f9KPs

Hát ez mérsékelten vicces és enyhén gyomorforgató, ugyanakkor csak igazán kicsit nevezhető jónak.

Azért köszönjük :D

@Android_bunker:

'nananananaaa' :)
kicsit óvatosabban azzal a véleménnyel
mivel még az is előfordulhat, h. még meg sem születtél, amikor már Divine 1 ikon volt...
egyébként nem ez számít, most sem, máskor sem
de
tegyük fel
a '80-as évek derekán
egyik nap a nővéred pasija
(aki egyébként igazi hifi-, zenebuzi) betoppanna hozzátok, h.:
"figyelj, öcskös!, ettől a zenétől beszarsz!"
aztán 'koppra vágná a hifit', amiből
Divine szólna (talán a You Think You're a Man volt)
nos, nem nehéz elképzelni, a 10 éves öcskös csak pislogna, h. mi ez diszkózene ezzel a mély, 'sátáni' hanngal megtoldva?! a sok C.C. Catch, Bad Boys Blue, stb. után :)
magyarul
nekem szép emlék
lehet most én fogom koppra vágni a hifit :)
de ha már szóba hoztátok a kombifost
(igazából ez volt a hiba)
szegény Andy-nek a legszebb álmaiban sem lesz soha ilyen hangja, ami még fontosabb
soha egyik projektével sem fog eljutni oda, ahova Divine-nak egykor sikerült

Hurrá kedves Hegylakó, nem elég az LD-n égetned magad? :)
Amúgy hová is jutott el Divine azzal a fergeteges zenéjével? Max a szivárványos felvonulásig XD A '90-es éveket már meg se érte a fergeteges művészete.
Hamár nemi identitászavarban szenvedő előadókról társalkodunk, akkor már inkább Dead Or Alive. Az se volt egy nagy cucc, ahogy a '80-as évek szintidiszkója egy az egyben felejtős.
Amúgy a CC hogy beállt a Rammstein elé pénzért bazseválni, előttem is kurva sokat veszített a renoméból.

@Dorn:
" Hamár nemi identitászavarban szenvedő előadókról társalkodunk, akkor már inkább Dead Or Alive. Az se volt egy nagy cucc, ahogy a '80-as évek szintidiszkója egy az egyben felejtős. "

ha így látod, akkor
1.elég hülye vagy a zenéhez
2.ez vmi 'testvér oldala' az eldéfaszomnak, h. itt is a buzizás megy?
3. a 'kombifos' szar
4. a szarra nincs mentség, ahogy a tömeges hozzá nem értésre sem

@mek-lod: Pontokban válaszolnék.
1. Te úgylátszik ahhoz az alfajhoz tartozol aki képtelen észrevenni, hogy a '80-as éveknek hálistennek VÉGE. És ha már akkora zseninek tetszik lenni, akkor írjál már egy pár előadót, ami szerinted jó, mert csak így lehet konstruktív vitát folytatni. Nem úgy, hogy a másik véleményét automatice leszarozzuk. Amúgy a véleményemet, hogy a '80-as évek ne legyen már etalon, fenntartom.
2. Tudtommal nem testvéroldal, csak NINth kirakta a bannert.
3. Csinálj jobbat, ne a pofádat jártasd.
4. Te már csak tudod ;) Az kiabál, akinek a háza ég.

Azért ne az előadók nemi identitástudata szerint osztályozzuk már a zenét jóra és rosszra.
A (szinti)pop egyik legprofibb bandája pl a Pet Shop Boys, akik ezen műfajban olyat alkottak, amit nem sokan ismételtek meg.
A maga nemében hasonlóan profi produkciót nyújtott az Army Of Lovers - lsd. pl. a King Midas videóklippet, aminek a rendezése, a szám és a klip egysége sztem önmagában művészet: www.youtube.com/watch?v=e6V8QMDjyFQ

Ugyanígy számomra (és még sokak számára) Claus Larsen munkássága a '90-es évek eleji EBM egyik (ha nem legmeghatározóbb) alapköve a Solitary Confinement és az Underneath The Laughter albummal ill. kiemelten a Strap me down-nal..

@tar: Erasure-t kihagytad ;) Nekem semmi bajom a szintipoppal (mert különösebben nem érdekel), csak az összehasonlítás sántít. Részemről a folyamatos fejlődés híve vagyok, ezért nem szeretem, ha összehasonlítják a múltat, a jelennel. Az újhullám idején feltűnt előadók nagyrésze '89 után ment a levesbe. Aki tudott fejlődni, és újítani, az talpon maradt. Ők voltak kevesebben. De még mindig furán nézek egypár akkor feltűnt, és azóta hál'istennek letűnt, produkcióra. De vannak akiket viszont sajnálok. New Order, Tears For Fears például.

@Dorn:
"Részemről a folyamatos fejlődés híve vagyok, ezért nem szeretem, ha összehasonlítják a múltat, a jelennel.Az újhullám idején feltűnt előadók nagyrésze '89 után ment a levesbe. Aki tudott fejlődni, és újítani, az talpon maradt"

Előre leszögezem, hogy ebben - ha reálisan és elfogulatlanul nézzük - teljesen igazad van. Úgyhogy most kifejezetten a saját (egyáltalán nem elfogulatlan) "múmia" szemszögéből beszélek.
A problémám az, hogy a legtöbb együttesnél/műfajnál (legyen az régi vagy új) nem nagyon látom az általad említett pozitív irányú fejlődést. A szintipopban leginkább még mindig azok az "igazi" dalok, amiket a '80-as években írtak. Ami változás meg végbement az nem volt mindig fejlődés. Mondjuk abban is igazad van, hogy szintipop esetén a múlt és a jelen összehasonlítása nem nagyon lehetséges - lévén, hogy ezen műfajnak (legalábbis a klasszikus értelemben vett szintipopnak) jelene nem nagyon van.

De pl. áttérve más stílusra - itt ragadom meg az alkalmat, hogy egyik régóta dédelgetett véleményemet kiadjam magamból :D - az olyannyira népszerű Combichrist-féle vonalat kifejezetten visszaesésnek (és nem fejlődésnek)érzem.
Belátom, hogy népszerű, kajolja az ifjúság, de mégis: valami hihettelenül primitív és üres csűrdöngölés és ordítozás az egész (számomra) - amivel nem lenne gond, ha ezek MELLETT lenne benne egy olyan plusz, ami mondjuk a Hocico-nál vagy a Suicide Commandónál megjelenik. (Jó erre lehet mondani, hogy az egyik TBM, a másik meg Aggrotech - ez esetben magát a TBM vonalat valami hihetetlen visszafejlődésnek érzem. Annak ellenére, hogy CC-koncerten teljesen jól tombolok :D

Tehát a lényeg: bármilyen stílusról is legyen szó, a múlt felemlegetésének van értelme abban az esetben, ha a változás (fejlődés) nem pozitív, hanem negatív irányú a régi, old-school irányzathoz képest (mármint a hasonlítgató delikvens szerint)

@tar: Lehet, hogy félreértettem, vagy rosszul tudom, de szerintem a CC az aggrotech, és a Hocico és a Suicide Commando az ami inkább Terror EBM-nek nevezhető.

Én viszont úgy tudom, hogy a terror EBM, az Aggrotech, és a Hellectro között lényegi különbség nem nagyon van :) Azt viszont elismerem, hogy a TBM műfajban kevesen alkotnak igazán nagyot, talán a Soman esetleg, meg a CC-nek a dupla kiadású CD-in általában a kettes lemezen vannak technikailag értékelhető darabok (HAL 9000 stb.)A CC lényegében arra állt rá az elmúlt időben, hogy koncerthimnuszokat írjon, amivel keresztül-kasul lehet a világban mászkálni, és sok pénzt keresni (kis túlzással). Ehhez szükség van nem túl bonyolult, együtt üvöltős szövegekre, amiknek még a nyelvtana is eccerű, meg csűrdöngölő ritmusokra. Tomboldazene, pogopartyra ;)
Van olyan ismerősöm, aki anno a második CC albummal ismerte meg az elektronikus zenéket, és most már a Death In June-nál tart.
Ami a szintipopot illeti: meglátásom szerint fejleszthető lenne a műfaj, csak egy kis vérfrissítéssel, fiatalítással ki kellene rángatni a jelenlegi stagnálásból. Nem elveszett ügyről van szó, ötletek kellenek, és a régi bevált sémákat egy kicsit félretenni, és nekiállni kísérletezni. Az elektronikus zenéket mindig is ez vitte előre, a progresszív szemlélet.

@Android_bunker:
"szerintem a CC az aggrotech"

A Combichrist által művelt stílus a TBM, ami a Techno Body Music elnevezés rövidítése.

A Hocico és a Suicide Commando pedig Aggrotech/Terror EBM/Hellectro (ez a 3 tudtommal is tökugyanaz) alműfajban alkotnak

én írtam: "A Combichrist által művelt stílus a TBM, ami a Techno Body Music elnevezés rövidítése."

Mondjuk ez így kissé somás kijelentés volt részemről, mert ennyire éles stílushatárok azért nem húzhatók.

Inkább arról van szó, hogy a CC. stílusa nagyobb mértékben eltér a hagyományos Aggrotechnek nevezhető SC/Hocico vonaltól, ezért indokolt némi stílusbeli különbségtétel.